K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Egykerekez�s (wheelie)		2006.07.09. 14:30
Ez minden egykerekes tr�kk alapja. K�zepes sebess�ggel haladj nyeregben �lve! Az egyik ped�l lefele menetelekor r�ntsd fel az els� kereket �s d�lj (hajolj) h�tra, kezed a h�ts� f�ken legyen, �s ha �gy �rzed h�trabillensz - ne a leugr�st v�laszd -, azonnal h�zd meg! Ez ism�t egyens�lyi helyzetbe hoz.

Unalmas v�rakoz�s		2006.07.09. 14:28
Egyens�lygyakorlat (l�tv�nyoss�g, k�nnyeds�g, egyszer� megold�s). Ford�tsd be a korm�nyt 90 fokba! Egyik l�bad tedd a v�zra az �l�scs� el�, hogy ezzel akad�lyozd a korm�ny tov�bbfordul�s�t! �lj a korm�ny m�sik fel�re �gy, hogy k�zben szabad l�bad az els� ker�kre teszed, �s ennek ide-oda mozgat�s�val tartod egyens�lyi helyzetben a BMX-et. A gyakorlat elnevez�s�ben szerepl� "unalmas" jelz� arra vonatkozik, hogy ebben a helyzetben hossz� percekig �lhetsz mozdulatlanul.

V�zp�rget�s (tailwhip)		2006.07.09. 14:27
Hat�sos tr�kk, vesz�ly n�lk�l. Haladj lass� sebess�ggel a ker�kp�ron �llva! Jobb l�baddal t�maszkodj meg a h�ts� kil�p�n (pattog�csavaron), k�zben bal l�bad az els� ker�k el� k�sz�ted, de a v�z jobb oldal�r�l! Kezed az els� f�ken. Egy laza korm�nyford�t�s balra, beh�zod az els� f�ket, ezzel egyidej�leg bal l�b az els� f�kre l�p, jobb l�bbal k�zben a tehermentes�tett h�ts� kereket er�teljesen ell�k�d balra. A v�z 360 fokot fordul, majd ezt k�vet�en jobb l�bbal megt�masztod az "�rkez�" v�zat, bal l�bbal a ped�lra l�psz! Kiengeded a f�ket, majd a jobb l�bad is visszahelyezed a ped�lra �s elindulsz.

180 Fokos fordulat (rock walk)		2006.07.09. 14:25
Egy szuper gyakorlat, amely t�bb r�szb�l �ll. Kezdj�k az "igazi" ismertet�s�bel. Mi l�that�? J�n egy fick� veled szemben a BMX-en. Tesz valami furcsa, nyakatekertnek t�n�, �mde k�nnyed mozdulatot, �s abban a pillanatban m�r csak a h�t�t l�tod. Az ellenkez� ir�nyba tart! Hogy csin�lta? K�zepes sebess�ggel, f�lig felegyenesedett helyzetben haladva h�zd be az els� f�ket �s el�red�l�ssel tehermentes�tsd a h�ts� kereket, ami �ltal az megemelkedik! Ebben a helyzetben (ped�lok v�zszintes s�kban) megcsavarod a tested �gy, hogy a BMX 180 fokos fordulatot tesz az els� ker�k k�r�l. A tests�ly a kezeken van fordulat k�zben, "mintegy" t�maszkodsz a korm�nyon. Amint a 180 fok megvan, kiengeded a f�ket �s m�ris taposhatod a ped�lt! Le�rva nagyon egyszer�, nem? A gyakorlatban ez �gy n�z ki, hogy az els� id�ben az a 180 fok csak 40-45 fokig siker�l. A mozg�s �sszetett, ne ess k�ts�gbe �s ne hagyd abba! A 90 fok el�r�se �s biztos kivitelez�se m�rf�ldk� lesz a fejl�d�sedben. Rengeteg gyakorl�s ut�n tudsz majd "�tjutni" ezen az akad�lyon, de ut�na �rezni fogod a mozg�st. A rock walkn�l sokkal nehezebb a "b�tyja", a teljes fordulat.

Vadlovas (cowboy)		2006.07.09. 14:25
K�zepes technikai felk�sz�lts�get ig�nyl� gyakorlat. A gyakorlat r�vezet�se a miami hopper-�hoz hasonl�. Haladj lass� temp�ban, a l�bak a v�zszintes s�kban lev� ped�lokon. Egy gyors mozdulattal elford�tod a korm�nyt majdnem 90 fokig, ugyanakkor beh�zod az els� f�ket. A ped�lokon t�maszkod� l�bakkal most ugorj el�re a keresztbe ford�tott els� ker�kre! Szabad kezed felemel�s�vel nehez�theted a saj�t, valamint a t�ged meg�t�l�k dolg�t. A gyakorlat csak egy pillanatig tart, ut�na ugr�s vissza a k�t ped�lra, egy gyors "f�k ki", korm�nyt egyenesbe �s taposs bele! Tov�bb…

A bunnyhop		2006.04.21. 11:08
A bunnyhop a legegyszerûbb m�dszer a szintk�l�nbs�gek lek�zd�s�re legyen sz� ak�r felugr�sr�l, ak�r valami �tugr�s�r�l. Egyed�li akad�lyoz� t�nyezõ, hogy menetbõl kell v�grehajtani, �gy nagyobb hely sz�ks�geltetik a kivitelez�s�hez. Igaz�ndib�l a bunnyhop csak egy s�ly�thelyez�s. Mindegy, hogy csak 10 centit vagy egy m�tert akarunk ugrani, a technika ugyanaz. Legjobb m�dszer a tanul�shoz, ha elõsz�r csak kis bunny-val pr�b�lkozunk. Egy j�rdaszeg�ly pont megteszi a kezdetekhez. A f�l m�ter magas kõpadok m�g v�rhatnak. Induljunk el a padka fel� gyors gyalogtemp�ban. Mikor m�r majdnem ott vagyunk, helyezz�k h�tra a s�lypontunkat, hogy tehermentes�ts�k az elsõ kereket. Ha az elsõ ker�k el�gg� f�lemelkedett, �s el�rte a k�v�nt magass�got, gyorsan helyezz�k elõre a s�lypontunkat, �s toljuk elõre a korm�nyt. Ettõl a levegõben a bringa v�zszintes helyzetbe ker�l, �s a h�ts� is felemelkedik az elsõ ker�k magass�g�ig. Pr�b�ljunk nagyj�b�l ebben a v�zszintes �llapotunkban landolni �gy, hogy a h�ts� �r le elõbb. Sokkal k�nyelmesebb �gy �rkezni, mint az elsõ ker�kre, ami nem csak instabil, de n�ha f�jdalmas is lehet. Ha az akad�ly t�l magas, hogy szimpl�n felugorjunk r�, akkor a kezdõsebess�g kicsit m�s lesz, de a v�grehajt�s nem v�ltozik. Ahelyett, hogy egybõl fel akarn�nk jutni a tetej�re, pr�b�ljunk olyan magasat ugrani, amilyet csak tudunk, �s k�sz�lj�nk fel, hogy a rockringre �rkez�nk. Ha siker�lt, gyorsan vissza kell t�rni egyens�lyi helyzetbe egy-k�t ugr�ssal, �s b�szk�n tov�bbmehet�nk.

A forgol�d�s		2006.04.21. 11:08
M�g egy alapvetõ elem, aminek szerepelnie kell egy tri�los reperto�rj�ban. Nagyon k�nnyû! Igaz�b�l le sem kellene �rni, annyira egyszerû. De mivel ilyen rendesek vagyunk, az�rt megtessz�k. A h�ts� ker�k elford�t�s�hoz hajoljunk elõre, eg�szen annyira, hogy a h�ts� felemelkedjen, mintha orra akarn�nk �llni. Mikor a levegõben van, haszn�ljuk a l�bunkat �s a test�nket, hogy a bringa far�t a k�v�nt poz�ci�ba juttassuk. Az elsõ ker�k megemel�s�hez helyezz�k h�tra a s�lyt, �s h�zzuk jobbra, vagy balra korm�nyt az elforgat�shoz. Igaz�b�l ennyi az eg�sz. A f�keket tartsuk beh�zva, �s hajolgassunk ide-oda. Nem is az a c�l, hogy a kereket magasra emelj�k, ink�bb csak annyira, hogy szabadon mozoghasson a f�ld f�l�tt. Az viszont igaz, hogy min�l nagyobb sz�gben akarjuk elford�tani a v�zat, ann�l magasabbra kell emelkedn�nk, mivel a hosszabb utat t�bb ideig tart megtenni. A forgol�d�s haszn�lhat� le-�s felm�sz�sra, oldalra hajad�sra, k�rbefordul�sra szûk helyen �s a kerekek helyes poz�ci�j�nak el�r�s�re a k�vetkezõ elem v�grehajt�s�hoz.

Felteker�s az akad�lyra		2006.04.21. 11:07
Ha olyan t�rgyra akarunk feljutni, ami kisebb �gy f�l m�tern�l, a legk�nnyebb, ha nemes egyszerûs�ggel sim�n felteker�nk r�. A legt�bb alacsony akad�ly nem is k�v�n semmilyen ugr�st. K�t dolgot kell csak belevenni az akci�ba, ezek pedig: egy beleteker�s, hogy az elsõ kereket a k�v�nt magass�gba juttassuk (m�r volt), �s egy s�ly�thelyez�s. R�szletesen a k�vetkezõket kell tenni. Elsõk�nt guruljunk lassan az akad�ly fel�, a "rosszabbik" l�bunkkal el�l (a f�l fordulat ut�n a jobbik megy elõre). Mikor el�g k�zel jutottunk a peremhez (a magass�g f�ggv�nye), gyorsan v�gezz�k el a beleteker�st, hajoljunk h�tra, �s h�zzuk fel az elsõ kereket el�g magasra ahhoz, hogy feljusson az akad�ly tetej�re. Ez volt a k�nnyebbik r�sz. A k�vetkezõ mozdulat m�r nem annyira egy�rtelmû, �s a magass�g n�veked�s�vel egyre kritikusabb� v�lik. Gyorsan �t kell helyezni a s�lyt elõre, ami tehermentes�ti a h�ts� kereket. Ugyanekkor fel kell h�zni a l�bakat, �s a bunnyhopphoz hasonl�an ki kell ny�jtani a karokat, a csukl�t pedig el kell forgatni, hogy ezzel is seg�ts�k a h�ts� felemelked�s�t. Nem szabad t�l sokat v�rni, mert hamar odaverhetj�k a rockringet a peremhez. N�h�nyan �gy szeretik v�grehajtani a felteker�st, hogy mikor m�r az elsõ fent van, egy pillanatra ber�ntj�k az elsõ f�ket, �gy seg�tve a h�ts� ker�k felemel�s�t. Ahogy az akad�lyok egyre magasabbak lesznek, egyre erõteljesebb mozdulatokat kell v�gezn�nk, �gy nem �rt a gyakorl�s. Gurul, teker, emel, �thelyez. Ha egyszer r��rz�nk a mutatv�ny l�nyeg�re, sim�n felteker�nk m�g korm�ny magass�g� dolgokra is.

A ped�ltemp� (beleteker�s) haszn�lata		2006.04.21. 11:06
Az �temes beleteker�st el�g egyszerû begyakorolni, �s az elsaj�t�t�sa is nagyon fontos a j�võbeni gyakorlatok miatt. Sz�ks�ges hozz� n�mi egyens�ly, hogy p�r m�sodpercig egyhelyben tudjunk maradni, mielõtt ind�tan�nk a mozdulatsort. H�rom fõ mozdulatb�l �ll: 1. Helyezz�k h�tra a s�lypontunkat eg�szen a h�ts� ker�k f�l� 2. Engedj�k ki a h�ts� f�ket 3. Tekerj�nk egy negyed, vagy egy nyolcad fordulatot, ut�na pedig vigy�k vissza a hajt�karokat v�zszintes helyzetbe Mind a h�rom mozdulatot nagyj�b�l egyszerre kell v�grehajtani. Gyakorl�s k�zben figyelj�nk arra, hogy a bicaj maradjon v�gig az ir�ny�t�sunk alatt, �s ne t�lozzuk el egyik mozdulatot sem. Miut�n k�szen vagyunk a v�grehajt�ssal, ugyanolyan poz�ci�ban kell lenn�nk, mint amibõl a mozdulatsort ind�tottuk. A gyakorl�st od�ig kell folytatni, m�g az elsõ kereket a k�v�nt magass�gba, illetve t�vols�gba tudjuk eljuttatni. Haszn�ljunk olyan akad�lyokat, mint pl. egy fat�rzs, kõperem, vagy pad, �s figyelj�nk a prec�z felhelyez�sre mindenf�le t�vols�g eset�n. Kereshet�nk magasabb t�rgyakat, amik lehetõv� teszik, hogy a felhelyez�s ut�n elõreguruljunk, �s pihenj�nk egyet a ped�lon, vagy a rockringen, mikor le�rnek. Figyelmesen �s pontosan eddz�nk, �s ha m�r minden t�k�letesen megy, akkor k�szen �llunk az �sszetettebb technik�k elsaj�t�t�s�ra is.

Az egyens�lyoz�s		2006.04.21. 11:05
A j� egyens�ly�rz�k alapvetõ, ha tri�lozni akarunk. Egyens�ly n�lk�l a gyakorlatok nem kivitelezhetõk (vagy legal�bbis a korrekt m�don nem). Minden tri�l elem az egyens�ly megtart�s�n alapszik, a gyakorlat elkezd�s�tõl eg�szen a meg�rkez�sig. Szerencs�re ez olyan technika, amelyet mindenhol �s mindenkor gyakorolhatunk. M�g a hossz�, hideg telek alkalm�val is a gar�zsban, pinc�ben, vagy a nappaliban. K�tf�le lehetõs�g k�z�l v�laszthatunk: az egyhelyben �ll�s �s a pattog�s. Mindkettõ elsaj�t�t�s�hoz sz�ks�g�nk lesz egy sima, viszonylag lapos talajra. Egy parkol�, vagy a j�tsz�t�r pont megfelelõ. Eleinte pr�b�ljuk meg mentbõl, lass� gurul�s ut�n beh�zni a f�keket, �s �gy gyakorolni. Ha dõln�nk, csak ki kell engedni a f�keket, �s tov�bb g�rd�lni p�r centit, majd �jra meg�llni. Ez sokkal jobb megold�s, mint �lland�an letenni a l�bat. M�g mielõtt mindebbe belekezden�nk, ki kell tal�lnunk, melyik a "jobbik" l�bunk a k�t bal k�z�l. Õ pedig nem m�s, mint amelyiket elõl hagyjuk, mikor egy meredekebb lejtõn gurulunk, �s amelyik egyszerûen biztons�gosabb �rz�st ad, ha elõl van. Egyens�lyoz�s, ugr�s k�zben akkor j�runk el helyesen, ha a hajt�karok v�zszintes helyzetben �llnak, �s ezt a "jobbik" l�bunkat tartjuk el�l. Ezt meg kell szokni. Az egyhelyben �ll�s az, amikor fix helyzetben a korm�nyt elford�tjuk valamelyik oldalra. �ltal�ban a "jobbik" l�bunk fel�. P�ld�ul, ha a bal l�bunk van el�l, akkor az �ra j�r�s�val ellent�tes ir�nyba tekerj�k a korm�nyt f�l�lrõl n�zve. Ebbõl a helyzetbõl - a test�nk teljes m�rt�kben a bringa f�l�tt, k�z�pen �ll - kell kis mozdulatokkal �s beleteker�sekkel megtartani az egyens�lyt (bõvebben inf��rt n�zz�k meg a vide�t). Az egyhelyben �csorg�s legink�bb olyan esetben hasznos, mikor stabil, egyenes felsz�nen kell egyens�lyozni, pl. aszfalt, pingpongasztal, pad, tov�bb� ide�lis versenyek k�zbeni szusszan�sra, mivel szinte nem k�v�n semmi energi�t. A m�sik m�dszer, a helyben pattog�s ezzel szemben akkor mûk�dik jobban, ha kis helyen, egyenetlen felsz�nen kell meg�llni. L�nyege egy hint�z�shoz hasonl�t� mozdulatsor, mely sor�n elõre-h�tra helyezz�k a test�nket, k�zben pedig mindig megemelj�k az ellent�tes kereket, �s kicsivel arr�bb helyezz�k vissza, �gy tartva meg az egyens�lyt. Ezek a m�dos�t�sok nagyon apr�k, k�v�lrõl n�zve olyanok, mintha a bicaj nem is t�rne ki oldalra. Figyelj�nk arra, hogy csak egy-k�t centit mozd�tsunk a kerekeken. A nagy billent�sek lerombolj�k az egyens�lyt, �s nehez�tik a meg�ll�st. Csak �gy, mint az egyhelyben �ll�sn�l, itt is �rdemesebb megn�zni a vide�t, mint a szavakkal veszõdni.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk