Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Egykerekezés (wheelie)		2006.07.09. 14:30
Ez minden egykerekes trükk alapja. Közepes sebességgel haladj nyeregben ülve! Az egyik pedál lefele menetelekor rántsd fel az első kereket és dőlj (hajolj) hátra, kezed a hátsó féken legyen, és ha úgy érzed hátrabillensz - ne a leugrást válaszd -, azonnal húzd meg! Ez ismét egyensúlyi helyzetbe hoz.

Unalmas várakozás		2006.07.09. 14:28
Egyensúlygyakorlat (látványosság, könnyedség, egyszerű megoldás). Fordítsd be a kormányt 90 fokba! Egyik lábad tedd a vázra az üléscső elé, hogy ezzel akadályozd a kormány továbbfordulását! Ülj a kormány másik felére úgy, hogy közben szabad lábad az első kerékre teszed, és ennek ide-oda mozgatásával tartod egyensúlyi helyzetben a BMX-et. A gyakorlat elnevezésében szereplő "unalmas" jelző arra vonatkozik, hogy ebben a helyzetben hosszú percekig ülhetsz mozdulatlanul.

Vázpörgetés (tailwhip)		2006.07.09. 14:27
Hatásos trükk, veszély nélkül. Haladj lassú sebességgel a kerékpáron állva! Jobb lábaddal támaszkodj meg a hátsó kilápőn (pattogócsavaron), közben bal lábad az első kerék elé készíted, de a váz jobb oldaláról! Kezed az első féken. Egy laza kormányfordítás balra, behúzod az első féket, ezzel egyidejűleg bal láb az első fékre lép, jobb lábbal közben a tehermentesített hátsó kereket erőteljesen ellököd balra. A váz 360 fokot fordul, majd ezt követően jobb lábbal megtámasztod az "érkező" vázat, bal lábbal a pedálra lépsz! Kiengeded a féket, majd a jobb lábad is visszahelyezed a pedálra és elindulsz.

180 Fokos fordulat (rock walk)		2006.07.09. 14:25
Egy szuper gyakorlat, amely több részből áll. Kezdjük az "igazi" ismertetésébel. Mi látható? Jön egy fickó veled szemben a BMX-en. Tesz valami furcsa, nyakatekertnek tűnő, ámde könnyed mozdulatot, és abban a pillanatban már csak a hátát látod. Az ellenkező irányba tart! Hogy csinálta? Közepes sebességgel, félig felegyenesedett helyzetben haladva húzd be az első féket és előredőléssel tehermentesítsd a hátsó kereket, ami által az megemelkedik! Ebben a helyzetben (pedálok vízszintes síkban) megcsavarod a tested úgy, hogy a BMX 180 fokos fordulatot tesz az első kerék körül. A testsúly a kezeken van fordulat közben, "mintegy" támaszkodsz a kormányon. Amint a 180 fok megvan, kiengeded a féket és máris taposhatod a pedált! Leírva nagyon egyszerű, nem? A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az első időben az a 180 fok csak 40-45 fokig sikerül. A mozgás összetett, ne ess kétségbe és ne hagyd abba! A 90 fok elérése és biztos kivitelezése mérföldkő lesz a fejlődésedben. Rengeteg gyakorlás után tudsz majd "átjutni" ezen az akadályon, de utána érezni fogod a mozgást. A rock walknál sokkal nehezebb a "bátyja", a teljes fordulat.

Vadlovas (cowboy)		2006.07.09. 14:25
Közepes technikai felkészültséget igénylő gyakorlat. A gyakorlat rávezetése a miami hopper-éhoz hasonló. Haladj lassú tempóban, a lábak a vízszintes síkban levő pedálokon. Egy gyors mozdulattal elfordítod a kormányt majdnem 90 fokig, ugyanakkor behúzod az első féket. A pedálokon támaszkodó lábakkal most ugorj előre a keresztbe fordított első kerékre! Szabad kezed felemelésével nehezítheted a saját, valamint a téged megítélők dolgát. A gyakorlat csak egy pillanatig tart, utána ugrás vissza a két pedálra, egy gyors "fék ki", kormányt egyenesbe és taposs bele! Tovább…

A bunnyhop		2006.04.21. 11:08
A bunnyhop a legegyszerûbb módszer a szintkülönbségek leküzdésére legyen szó akár felugrásról, akár valami átugrásáról. Egyedüli akadályozó tényezõ, hogy menetbõl kell végrehajtani, így nagyobb hely szükségeltetik a kivitelezéséhez. Igazándiból a bunnyhop csak egy súlyáthelyezés. Mindegy, hogy csak 10 centit vagy egy métert akarunk ugrani, a technika ugyanaz. Legjobb módszer a tanuláshoz, ha elõször csak kis bunny-val próbálkozunk. Egy járdaszegély pont megteszi a kezdetekhez. A fél méter magas kõpadok még várhatnak. Induljunk el a padka felé gyors gyalogtempóban. Mikor már majdnem ott vagyunk, helyezzük hátra a súlypontunkat, hogy tehermentesítsük az elsõ kereket. Ha az elsõ kerék eléggé fölemelkedett, és elérte a kívánt magasságot, gyorsan helyezzük elõre a súlypontunkat, és toljuk elõre a kormányt. Ettõl a levegõben a bringa vízszintes helyzetbe kerül, és a hátsó is felemelkedik az elsõ kerék magasságáig. Próbáljunk nagyjából ebben a vízszintes állapotunkban landolni úgy, hogy a hátsó ér le elõbb. Sokkal kényelmesebb így érkezni, mint az elsõ kerékre, ami nem csak instabil, de néha fájdalmas is lehet. Ha az akadály túl magas, hogy szimplán felugorjunk rá, akkor a kezdõsebesség kicsit más lesz, de a végrehajtás nem változik. Ahelyett, hogy egybõl fel akarnánk jutni a tetejére, próbáljunk olyan magasat ugrani, amilyet csak tudunk, és készüljünk fel, hogy a rockringre érkezünk. Ha sikerült, gyorsan vissza kell térni egyensúlyi helyzetbe egy-két ugrással, és büszkén továbbmehetünk.

A forgolódás		2006.04.21. 11:08
Még egy alapvetõ elem, aminek szerepelnie kell egy triálos repertoárjában. Nagyon könnyû! Igazából le sem kellene írni, annyira egyszerû. De mivel ilyen rendesek vagyunk, azért megtesszük. A hátsó kerék elfordításához hajoljunk elõre, egészen annyira, hogy a hátsó felemelkedjen, mintha orra akarnánk állni. Mikor a levegõben van, használjuk a lábunkat és a testünket, hogy a bringa farát a kívánt pozícióba juttassuk. Az elsõ kerék megemeléséhez helyezzük hátra a súlyt, és húzzuk jobbra, vagy balra kormányt az elforgatáshoz. Igazából ennyi az egész. A fékeket tartsuk behúzva, és hajolgassunk ide-oda. Nem is az a cél, hogy a kereket magasra emeljük, inkább csak annyira, hogy szabadon mozoghasson a föld fölött. Az viszont igaz, hogy minél nagyobb szögben akarjuk elfordítani a vázat, annál magasabbra kell emelkednünk, mivel a hosszabb utat több ideig tart megtenni. A forgolódás használható le-és felmászásra, oldalra hajadásra, körbefordulásra szûk helyen és a kerekek helyes pozíciójának elérésére a következõ elem végrehajtásához.

Feltekerés az akadályra		2006.04.21. 11:07
Ha olyan tárgyra akarunk feljutni, ami kisebb úgy fél méternél, a legkönnyebb, ha nemes egyszerûséggel simán feltekerünk rá. A legtöbb alacsony akadály nem is kíván semmilyen ugrást. Két dolgot kell csak belevenni az akcióba, ezek pedig: egy beletekerés, hogy az elsõ kereket a kívánt magasságba juttassuk (már volt), és egy súlyáthelyezés. Részletesen a következõket kell tenni. Elsõként guruljunk lassan az akadály felé, a "rosszabbik" lábunkkal elöl (a fél fordulat után a jobbik megy elõre). Mikor elég közel jutottunk a peremhez (a magasság függvénye), gyorsan végezzük el a beletekerést, hajoljunk hátra, és húzzuk fel az elsõ kereket elég magasra ahhoz, hogy feljusson az akadály tetejére. Ez volt a könnyebbik rész. A következõ mozdulat már nem annyira egyértelmû, és a magasság növekedésével egyre kritikusabbá válik. Gyorsan át kell helyezni a súlyt elõre, ami tehermentesíti a hátsó kereket. Ugyanekkor fel kell húzni a lábakat, és a bunnyhopphoz hasonlóan ki kell nyújtani a karokat, a csuklót pedig el kell forgatni, hogy ezzel is segítsük a hátsó felemelkedését. Nem szabad túl sokat várni, mert hamar odaverhetjük a rockringet a peremhez. Néhányan úgy szeretik végrehajtani a feltekerést, hogy mikor már az elsõ fent van, egy pillanatra berántják az elsõ féket, így segítve a hátsó kerék felemelését. Ahogy az akadályok egyre magasabbak lesznek, egyre erõteljesebb mozdulatokat kell végeznünk, így nem árt a gyakorlás. Gurul, teker, emel, áthelyez. Ha egyszer ráérzünk a mutatvány lényegére, simán feltekerünk még kormány magasságú dolgokra is.

A pedáltempó (beletekerés) használata		2006.04.21. 11:06
Az ütemes beletekerést elég egyszerû begyakorolni, és az elsajátítása is nagyon fontos a jövõbeni gyakorlatok miatt. Szükséges hozzá némi egyensúly, hogy pár másodpercig egyhelyben tudjunk maradni, mielõtt indítanánk a mozdulatsort. Három fõ mozdulatból áll: 1. Helyezzük hátra a súlypontunkat egészen a hátsó kerék fölé 2. Engedjük ki a hátsó féket 3. Tekerjünk egy negyed, vagy egy nyolcad fordulatot, utána pedig vigyük vissza a hajtókarokat vízszintes helyzetbe Mind a három mozdulatot nagyjából egyszerre kell végrehajtani. Gyakorlás közben figyeljünk arra, hogy a bicaj maradjon végig az irányításunk alatt, és ne túlozzuk el egyik mozdulatot sem. Miután készen vagyunk a végrehajtással, ugyanolyan pozícióban kell lennünk, mint amibõl a mozdulatsort indítottuk. A gyakorlást odáig kell folytatni, míg az elsõ kereket a kívánt magasságba, illetve távolságba tudjuk eljuttatni. Használjunk olyan akadályokat, mint pl. egy fatörzs, kõperem, vagy pad, és figyeljünk a precíz felhelyezésre mindenféle távolság esetén. Kereshetünk magasabb tárgyakat, amik lehetõvé teszik, hogy a felhelyezés után elõreguruljunk, és pihenjünk egyet a pedálon, vagy a rockringen, mikor leérnek. Figyelmesen és pontosan eddzünk, és ha már minden tökéletesen megy, akkor készen állunk az összetettebb technikák elsajátítására is.

Az egyensúlyozás		2006.04.21. 11:05
A jó egyensúlyérzék alapvetõ, ha triálozni akarunk. Egyensúly nélkül a gyakorlatok nem kivitelezhetõk (vagy legalábbis a korrekt módon nem). Minden triál elem az egyensúly megtartásán alapszik, a gyakorlat elkezdésétõl egészen a megérkezésig. Szerencsére ez olyan technika, amelyet mindenhol és mindenkor gyakorolhatunk. Még a hosszú, hideg telek alkalmával is a garázsban, pincében, vagy a nappaliban. Kétféle lehetõség közül választhatunk: az egyhelyben állás és a pattogás. Mindkettõ elsajátításához szükségünk lesz egy sima, viszonylag lapos talajra. Egy parkoló, vagy a játszótér pont megfelelõ. Eleinte próbáljuk meg mentbõl, lassú gurulás után behúzni a fékeket, és így gyakorolni. Ha dõlnénk, csak ki kell engedni a fékeket, és tovább gördülni pár centit, majd újra megállni. Ez sokkal jobb megoldás, mint állandóan letenni a lábat. Még mielõtt mindebbe belekezdenénk, ki kell találnunk, melyik a "jobbik" lábunk a két bal közül. Õ pedig nem más, mint amelyiket elõl hagyjuk, mikor egy meredekebb lejtõn gurulunk, és amelyik egyszerûen biztonságosabb érzést ad, ha elõl van. Egyensúlyozás, ugrás közben akkor járunk el helyesen, ha a hajtókarok vízszintes helyzetben állnak, és ezt a "jobbik" lábunkat tartjuk elöl. Ezt meg kell szokni. Az egyhelyben állás az, amikor fix helyzetben a kormányt elfordítjuk valamelyik oldalra. Általában a "jobbik" lábunk felé. Például, ha a bal lábunk van elöl, akkor az óra járásával ellentétes irányba tekerjük a kormányt fölülrõl nézve. Ebbõl a helyzetbõl - a testünk teljes mértékben a bringa fölött, középen áll - kell kis mozdulatokkal és beletekerésekkel megtartani az egyensúlyt (bõvebben infóért nézzük meg a videót). Az egyhelyben ácsorgás leginkább olyan esetben hasznos, mikor stabil, egyenes felszínen kell egyensúlyozni, pl. aszfalt, pingpongasztal, pad, továbbá ideális versenyek közbeni szusszanásra, mivel szinte nem kíván semmi energiát. A másik módszer, a helyben pattogás ezzel szemben akkor mûködik jobban, ha kis helyen, egyenetlen felszínen kell megállni. Lényege egy hintázáshoz hasonlító mozdulatsor, mely során elõre-hátra helyezzük a testünket, közben pedig mindig megemeljük az ellentétes kereket, és kicsivel arrébb helyezzük vissza, így tartva meg az egyensúlyt. Ezek a módosítások nagyon aprók, kívülrõl nézve olyanok, mintha a bicaj nem is térne ki oldalra. Figyeljünk arra, hogy csak egy-két centit mozdítsunk a kerekeken. A nagy billentések lerombolják az egyensúlyt, és nehezítik a megállást. Csak úgy, mint az egyhelyben állásnál, itt is érdemesebb megnézni a videót, mint a szavakkal veszõdni.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk