A pedlbl ugrs |
|
2006.04.20. 10:21 |
A pedlbl ugrs a tril egyik legfontosabb eleme, s alapjul szolgl egy csom egyb trkknek, amikre szksgnk lehet, ha tl akarunk lpni a kezdõ szinten. Emellett ez az egyik legfortlyosabb gyakorlat, amit meg kell tanulni (m ha egyszer megvan, soha nem kehet elfelejteni).
Szinte minden alkalommal hasznlhat. Ha le akarunk menni valahonnan, fel, vagy t akarunk ugrani egy msik akadlyra, stb. Mindemellett az egyik legatraktvabb elem a trilozsban. Az elsõ alkalommal, mikor sikerl leugrani egy pingpongasztalrl, biztos, hogy az egsz utca megll, s megcsodl minket.
Legalbb egy tucat md knlkozik a pedlbl ugrs megtanulshoz. Taln a legknnyebb a kvetkezõ: a nyeregbõl killva prbljunk egykerekezni, de ne teljes fordulatokkal, csak folyamatos beletekersekkel. A lnyeg, hogy ne engedjk az elsõ kereket leesni a talajra. Kicsit mksan nz majd ki, de tkletesen megtanulhat vele a bicaj kezelse, s rezhetjk, hogy milyen testhelyzetet kell felvenni a gyakorlat pontos kivitelezshez. ll helyzetbõl kezdve prbljuk olyan sokig a levegõben tartani az elsõ kereket, ameddig csak tudjuk. Hagyjuk esni, majd szinte rgjunk bele a pedlba, hogy jra emelkedni kezdjen. Ha ez mr megy, akkor csak egy hajszl vlaszt el bennnket a pedlbl ugrs pontos vgrehajtstl.
Az igazi pedlbl ugrs majdnem ugyanaz, amit eddig csinltunk, a klnbsg csak annyi, hogy egy kicsivel jobban kell hzni a kormnyt, hogy a hts kerk a levegõbe emelkedjen, mikor a pedlcsapst indtjuk. Ez mr kis gyakorlssal is menni fog ez elõzmnyek utn. Legegyszerûbb, ha az elsõ pedlcsapssal megemeljk az elsõ kereket, majd a msodik beletekersnl mr az egsz bicajt visszk magunkkal a levegõbe. Kezdetben csak egyet hajtsunk vgre. Ha hozzszoktunk az rzshez, megprblhatunk egyszerre tbb ugrst is. Fontos mg megtanulni, hogy mennyit kell tekerni, s mennyit kell hzni a bringn egy bizonyos tvolsg elrshez. A vgsõ szndkunk az legyen, hogy nagyjbl 2-3 centire meg tudjuk kzelteni a clt.
Mg egy dolgot meg kell emltennk, mgpedig a tvolsggal kapcsolatban. Ez egy szimpla szably: minl lejjebb engedjk az elsõ kereket a "nagy" beletekers elõtt, annl messzebb fogunk szllni. Elegendõ vgiggondolni. Ha a bringa majdnem vzszintes helyzetben van, akkor a pedlcsaps energija elõre irnyul mozgss fog talakulni. A msik esetben ugyangy: fggõleges helyzet fggõleges elmozdulst eredmnyez. Gyakoroljunk szorgalmasan, s kellõ idõ utn kpesek lesznk akr az egsz napot a hts kereknkn tlteni.
rdemes olyanokra is idõt fordtani, mint az azonnali kills, vagy egy krtval rajzolt krn (de brmilyen bra lehet) val vgigugrls. |
Sidehop s fishing |
|
2006.04.20. 10:18 |
Kt vlaszthat mdja az oldalirny le-vagy felugrsnak. Olyankor hasznlhatk, mikor nincs hely szembefordulni a letrssel, s pedlbl ugrssal lejnni. Mindkt mozdulat alapjt a forgs s a helyben ugrs adja.
A fishinget a kvetkezõkpen kell vgezni. Killunk teljesen az akadly szlre, prhuzamosan a peremmel, s jl kiforgatjuk (ld. forgolds) a bringa fart a letrs irnyba, vigyzva, hogy a vlt s a hajtkar j messze elkerlje a peremet. Mikor a hts kint van a levegõben, de mielõtt mg lerne a fldre, gyorsan rntsuk utna az elsõ kereket is. Puhn kell landolni gy, hogy a hts rjen le elõbb. Ugyanennek a mozdulatsornak a varicii a 180 fokos, s a 360 fokos leugrs is.
A sidehoppal val leugrs sem nehz. Csak gy, mint elõbb, teljesen ki kell llni a szlre. Ha megvan, egy kis rmozdulssal (a letrs fel) hzzuk fl s oldalra a bringt, majd landoljunk finoman. Nem kell mst tenni, mint egy sima "leesst" produklni. Ezzel a mdszerrel mg t is lehet ugrani bizonyos tvolsgot oldalra. Br ez tbb gyakorlst kvn, mint egy mezei sidehopp. Sokkal erõteljesebb testmozdulat ksretben kell vgezni, s mg a beletekers is szba jn. (br vannak, akik e nlkl is megcsinljk). Szavakban elg nehz elmondani, gyhogy inkbb lssuk a videt a tovbbiakban. |
Bunnyhop hts kerkre (japslap) |
|
2006.04.20. 10:17 |
Ez a gyakorlat egy bunnyhop s egy lurch kombincija. Mindkettõbõl hasznl elemeket, s nagyon hasznos az egyes akadlyokra val feljutsban. Nagy elõnye a bunnyhoppal szemben, hogy kevesebb hely is elg a megrkezshez. A lendlet miatt pedig magasabbra ugorhatunk segtsgvel, mint a sima pedlbl ugrssal.
llsbl s menetbõl egyarnt vgrehajthat. Taln kicsivel knnyebb, ha lass menetbõl csinljuk. A test mozgsa szintn hasonltani fog a bunnyhoppra, ugyanazt a slythelyezst s felhzst kell vgrehajtani, hogy a bringa a levegõbe emelkedjen, de a lendlet egy pedlcsapsbl szrmazik a sebessg helyett. A kezdsnl a "rosszabbik" lb legyen elõl. Mivel kell egy fl beletekers, az ugrsnl pont a jobbik lb lesz j pozciban. Guruljunk teht az akadly fel lassan, s egy gyors mozdulattal tekerjnk egy felet (gy a jobbik lbunkkal elõl egyenslyozhatunk, ha fent vagyunk). A pedlmozdulattal egy idõben hzzuk fel s elõre a bict (mint a bunnyhoppnl). Az clunk, hogy olyan magasra rntsuk fel a hts kereket, hogy egybõl r rkezhessnk, vagy ha nem jn ssze, akkor legalbb a rockringen landolhassunk. Bizony, sokat kell ksrletezni, mire menni fog, de hamar rjhetnk, hogy gy magasabbra lehet ugrani, mint simn egyhelybõl. Igaz a bunnyhoppal meg ennl lehet nagyobbat emelkedni, de mi van akkor, ha nincs ott 3 mternyi hely a megrkezsre? Itt jn jl a "japslap".
Ennek a gyakorlatnak sok varicija ltezik, van, aki egsz fordulatot teker, s igazn nagy lendletet vesz. gy mg nagyobb magassg is elrhetõ. |
Az ugrs |
|
2006.04.20. 10:17 |
Alapszntû gyakorlat, s nagyon sok helyen hasznlhat. Leginkbb olyan helyen alkalmazhat eredmnyesen, ahol minimlis felleteken kell elõre haladni, pl. sziklkon, srban, vzmossban, hegyoldalon s olyan ember alkotta trgyakon, amilyen a lpcsõ is.
Az egy helyben ugrls az egyensly megtartsra is j laza talajon. Ehhez a kormny felhzsa karral s a bringa felemelse testtel mozdulatok kombincija szksges. Prbljunk felugrani, s magunkkal vinni a bicajt is a magasba. Az egy helyben vgzett ugrsok vgrehajtsnl csak apr mocorgsra van szksg, az elõre ugrshoz viszont jval erõteljesebb mozdulatok kellenek.
Ez az egyik legtbb energit ignylõ trkk, de elengedhetetlen a megismerse. A slypontot, amennyire csak lehet, teljesen le kell vinni, aztn pedig elõretolni. Ugyanekkor fel kell hzni a kormnyt (s vele egytt a bringt is), s kitolni elõre. Nyerhetnk j pr centit azzal, ha az elõre rnts kzben egy csuklmozdulattal is rsegtnk. Ha mg elõbbre akarunk jutni s radsul energia sprolsval, akkor tekerjnk bele mindig egy kicsit az elõre rntst megelõzõen, ami ad egy kezdõ lendletet. |
|