K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

A ped�lb�l ugr�s		2006.04.20. 10:21
A ped�lb�l ugr�s a tri�l egyik legfontosabb eleme, �s alapj�ul szolg�l egy csom� egy�b tr�kknek, amikre sz�ks�g�nk lehet, ha t�l akarunk l�pni a kezdõ szinten. Emellett ez az egyik legfort�lyosabb gyakorlat, amit meg kell tanulni (�m ha egyszer megvan, soha nem kehet elfelejteni). Szinte minden alkalommal haszn�lhat�. Ha le akarunk menni valahonnan, fel, vagy �t akarunk ugrani egy m�sik akad�lyra, stb. Mindemellett az egyik legatrakt�vabb elem a tri�loz�sban. Az elsõ alkalommal, mikor siker�l leugrani egy pingpongasztalr�l, biztos, hogy az eg�sz utca meg�ll, �s megcsod�l minket. Legal�bb egy tucat m�d k�n�lkozik a ped�lb�l ugr�s megtanul�s�hoz. Tal�n a legk�nnyebb a k�vetkezõ: a nyeregbõl ki�llva pr�b�ljunk egykerekezni, de ne teljes fordulatokkal, csak folyamatos beleteker�sekkel. A l�nyeg, hogy ne engedj�k az elsõ kereket leesni a talajra. Kicsit m�k�san n�z majd ki, de t�k�letesen megtanulhat� vele a bicaj kezel�se, �s �rezhetj�k, hogy milyen testhelyzetet kell felvenni a gyakorlat pontos kivitelez�s�hez. �ll� helyzetbõl kezdve pr�b�ljuk olyan sok�ig a levegõben tartani az elsõ kereket, ameddig csak tudjuk. Hagyjuk esni, majd szinte r�gjunk bele a ped�lba, hogy �jra emelkedni kezdjen. Ha ez m�r megy, akkor csak egy hajsz�l v�laszt el benn�nket a ped�lb�l ugr�s pontos v�grehajt�s�t�l. Az igazi ped�lb�l ugr�s majdnem ugyanaz, amit eddig csin�ltunk, a k�l�nbs�g csak annyi, hogy egy kicsivel jobban kell h�zni a korm�nyt, hogy a h�ts� ker�k a levegõbe emelkedjen, mikor a ped�lcsap�st ind�tjuk. Ez m�r kis gyakorl�ssal is menni fog ez elõzm�nyek ut�n. Legegyszerûbb, ha az elsõ ped�lcsap�ssal megemelj�k az elsõ kereket, majd a m�sodik beleteker�sn�l m�r az eg�sz bicajt vissz�k magunkkal a levegõbe. Kezdetben csak egyet hajtsunk v�gre. Ha hozz�szoktunk az �rz�shez, megpr�b�lhatunk egyszerre t�bb ugr�st is. Fontos m�g megtanulni, hogy mennyit kell tekerni, �s mennyit kell h�zni a bring�n egy bizonyos t�vols�g el�r�s�hez. A v�gsõ sz�nd�kunk az legyen, hogy nagyj�b�l 2-3 centire meg tudjuk k�zel�teni a c�lt. M�g egy dolgot meg kell eml�ten�nk, m�gpedig a t�vols�ggal kapcsolatban. Ez egy szimpla szab�ly: min�l lejjebb engedj�k az elsõ kereket a "nagy" beleteker�s elõtt, ann�l messzebb fogunk sz�llni. Elegendõ v�giggondolni. Ha a bringa majdnem v�zszintes helyzetben van, akkor a ped�lcsap�s energi�ja elõre ir�nyul� mozg�ss� fog �talakulni. A m�sik esetben ugyan�gy: f�ggõleges helyzet f�ggõleges elmozdul�st eredm�nyez. Gyakoroljunk szorgalmasan, �s kellõ idõ ut�n k�pesek lesz�nk ak�r az eg�sz napot a h�ts� kerek�nk�n t�lteni. �rdemes olyanokra is idõt ford�tani, mint az azonnali ki�ll�s, vagy egy kr�t�val rajzolt k�r�n (de b�rmilyen �bra lehet) val� v�gigugr�l�s.

Sidehop �s fishing		2006.04.20. 10:18
K�t v�laszthat� m�dja az oldalir�ny� le-vagy felugr�snak. Olyankor haszn�lhat�k, mikor nincs hely szembefordulni a let�r�ssel, �s ped�lb�l ugr�ssal lej�nni. Mindk�t mozdulat alapj�t a forg�s �s a helyben ugr�s adja. A fishinget a k�vetkezõk�pen kell v�gezni. Ki�llunk teljesen az akad�ly sz�l�re, p�rhuzamosan a peremmel, �s j�l kiforgatjuk (ld. forgol�d�s) a bringa far�t a let�r�s ir�ny�ba, vigy�zva, hogy a v�lt� �s a hajt�kar j� messze elker�lje a peremet. Mikor a h�ts� kint van a levegõben, de mielõtt m�g le�rne a f�ldre, gyorsan r�ntsuk ut�na az elsõ kereket is. Puh�n kell landolni �gy, hogy a h�ts� �rjen le elõbb. Ugyanennek a mozdulatsornak a vari�ci�i a 180 fokos, �s a 360 fokos leugr�s is. A sidehoppal val� leugr�s sem neh�z. Csak �gy, mint elõbb, teljesen ki kell �llni a sz�lre. Ha megvan, egy kis r�mozdul�ssal (a let�r�s fel�) h�zzuk f�l �s oldalra a bring�t, majd landoljunk finoman. Nem kell m�st tenni, mint egy sima "lees�st" produk�lni. Ezzel a m�dszerrel m�g �t is lehet ugrani bizonyos t�vols�got oldalra. B�r ez t�bb gyakorl�st k�v�n, mint egy mezei sidehopp. Sokkal erõteljesebb testmozdulat k�s�ret�ben kell v�gezni, �s m�g a beleteker�s is sz�ba j�n. (b�r vannak, akik e n�lk�l is megcsin�lj�k). Szavakban el�g neh�z elmondani, �gyhogy ink�bb l�ssuk a vide�t a tov�bbiakban.

Bunnyhop h�ts� ker�kre (japslap)		2006.04.20. 10:17
Ez a gyakorlat egy bunnyhop �s egy lurch kombin�ci�ja. Mindkettõbõl haszn�l elemeket, �s nagyon hasznos az egyes akad�lyokra val� feljut�sban. Nagy elõnye a bunnyhoppal szemben, hogy kevesebb hely is el�g a meg�rkez�shez. A lend�let miatt pedig magasabbra ugorhatunk seg�ts�g�vel, mint a sima ped�lb�l ugr�ssal. �ll�sb�l �s menetbõl egyar�nt v�grehajthat�. Tal�n kicsivel k�nnyebb, ha lass� menetbõl csin�ljuk. A test mozg�sa szint�n hasonl�tani fog a bunnyhoppra, ugyanazt a s�ly�thelyez�st �s felh�z�st kell v�grehajtani, hogy a bringa a levegõbe emelkedjen, de a lend�let egy ped�lcsap�sb�l sz�rmazik a sebess�g helyett. A kezd�sn�l a "rosszabbik" l�b legyen elõl. Mivel kell egy f�l beleteker�s, az ugr�sn�l pont a jobbik l�b lesz j� poz�ci�ban. Guruljunk teh�t az akad�ly fel� lassan, �s egy gyors mozdulattal tekerj�nk egy felet (�gy a jobbik l�bunkkal elõl egyens�lyozhatunk, ha fent vagyunk). A ped�lmozdulattal egy idõben h�zzuk fel �s elõre a bic�t (mint a bunnyhoppn�l). Az c�lunk, hogy olyan magasra r�ntsuk fel a h�ts� kereket, hogy egybõl r� �rkezhess�nk, vagy ha nem j�n �ssze, akkor legal�bb a rockringen landolhassunk. Bizony, sokat kell k�s�rletezni, mire menni fog, de hamar r�j�het�nk, hogy �gy magasabbra lehet ugrani, mint sim�n egyhelybõl. Igaz a bunnyhoppal meg enn�l lehet nagyobbat emelkedni, de mi van akkor, ha nincs ott 3 m�ternyi hely a meg�rkez�sre? Itt j�n j�l a "japslap". Ennek a gyakorlatnak sok vari�ci�ja l�tezik, van, aki eg�sz fordulatot teker, �s igaz�n nagy lend�letet vesz. �gy m�g nagyobb magass�g is el�rhetõ.

Az ugr�s		2006.04.20. 10:17
Alapsz�ntû gyakorlat, �s nagyon sok helyen haszn�lhat�. Legink�bb olyan helyen alkalmazhat� eredm�nyesen, ahol minim�lis fel�leteken kell elõre haladni, pl. szikl�kon, s�rban, v�zmos�sban, hegyoldalon �s olyan ember alkotta t�rgyakon, amilyen a l�pcsõ is. Az egy helyben ugr�l�s az egyens�ly megtart�s�ra is j� laza talajon. Ehhez a korm�ny felh�z�sa karral �s a bringa felemel�se testtel mozdulatok kombin�ci�ja sz�ks�ges. Pr�b�ljunk felugrani, �s magunkkal vinni a bicajt is a magasba. Az egy helyben v�gzett ugr�sok v�grehajt�s�n�l csak apr� mocorg�sra van sz�ks�g, az elõre ugr�shoz viszont j�val erõteljesebb mozdulatok kellenek. Ez az egyik legt�bb energi�t ig�nylõ tr�kk, de elengedhetetlen a megismer�se. A s�lypontot, amennyire csak lehet, teljesen le kell vinni, azt�n pedig elõretolni. Ugyanekkor fel kell h�zni a korm�nyt (�s vele egy�tt a bring�t is), �s kitolni elõre. Nyerhet�nk j� p�r centit azzal, ha az elõre r�nt�s k�zben egy csukl�mozdulattal is r�seg�t�nk. Ha m�g elõbbre akarunk jutni �s r�ad�sul energia sp�rol�s�val, akkor tekerj�nk bele mindig egy kicsit az elõre r�nt�st megelõzõen, ami ad egy kezdõ lend�letet.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk