Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

A pedálból ugrás		2006.04.20. 10:21
A pedálból ugrás a triál egyik legfontosabb eleme, és alapjául szolgál egy csomó egyéb trükknek, amikre szükségünk lehet, ha túl akarunk lépni a kezdõ szinten. Emellett ez az egyik legfortélyosabb gyakorlat, amit meg kell tanulni (ám ha egyszer megvan, soha nem kehet elfelejteni). Szinte minden alkalommal használható. Ha le akarunk menni valahonnan, fel, vagy át akarunk ugrani egy másik akadályra, stb. Mindemellett az egyik legatraktívabb elem a triálozásban. Az elsõ alkalommal, mikor sikerül leugrani egy pingpongasztalról, biztos, hogy az egész utca megáll, és megcsodál minket. Legalább egy tucat mód kínálkozik a pedálból ugrás megtanulásához. Talán a legkönnyebb a következõ: a nyeregbõl kiállva próbáljunk egykerekezni, de ne teljes fordulatokkal, csak folyamatos beletekerésekkel. A lényeg, hogy ne engedjük az elsõ kereket leesni a talajra. Kicsit mókásan néz majd ki, de tökéletesen megtanulható vele a bicaj kezelése, és érezhetjük, hogy milyen testhelyzetet kell felvenni a gyakorlat pontos kivitelezéséhez. Álló helyzetbõl kezdve próbáljuk olyan sokáig a levegõben tartani az elsõ kereket, ameddig csak tudjuk. Hagyjuk esni, majd szinte rúgjunk bele a pedálba, hogy újra emelkedni kezdjen. Ha ez már megy, akkor csak egy hajszál választ el bennünket a pedálból ugrás pontos végrehajtásától. Az igazi pedálból ugrás majdnem ugyanaz, amit eddig csináltunk, a különbség csak annyi, hogy egy kicsivel jobban kell húzni a kormányt, hogy a hátsó kerék a levegõbe emelkedjen, mikor a pedálcsapást indítjuk. Ez már kis gyakorlással is menni fog ez elõzmények után. Legegyszerûbb, ha az elsõ pedálcsapással megemeljük az elsõ kereket, majd a második beletekerésnél már az egész bicajt visszük magunkkal a levegõbe. Kezdetben csak egyet hajtsunk végre. Ha hozzászoktunk az érzéshez, megpróbálhatunk egyszerre több ugrást is. Fontos még megtanulni, hogy mennyit kell tekerni, és mennyit kell húzni a bringán egy bizonyos távolság eléréséhez. A végsõ szándékunk az legyen, hogy nagyjából 2-3 centire meg tudjuk közelíteni a célt. Még egy dolgot meg kell említenünk, mégpedig a távolsággal kapcsolatban. Ez egy szimpla szabály: minél lejjebb engedjük az elsõ kereket a "nagy" beletekerés elõtt, annál messzebb fogunk szállni. Elegendõ végiggondolni. Ha a bringa majdnem vízszintes helyzetben van, akkor a pedálcsapás energiája elõre irányuló mozgássá fog átalakulni. A másik esetben ugyanígy: függõleges helyzet függõleges elmozdulást eredményez. Gyakoroljunk szorgalmasan, és kellõ idõ után képesek leszünk akár az egész napot a hátsó kerekünkön tölteni. Érdemes olyanokra is idõt fordítani, mint az azonnali kiállás, vagy egy krétával rajzolt körön (de bármilyen ábra lehet) való végigugrálás.

Sidehop és fishing		2006.04.20. 10:18
Két választható módja az oldalirányú le-vagy felugrásnak. Olyankor használhatók, mikor nincs hely szembefordulni a letöréssel, és pedálból ugrással lejönni. Mindkét mozdulat alapját a forgás és a helyben ugrás adja. A fishinget a következõképen kell végezni. Kiállunk teljesen az akadály szélére, párhuzamosan a peremmel, és jól kiforgatjuk (ld. forgolódás) a bringa farát a letörés irányába, vigyázva, hogy a váltó és a hajtókar jó messze elkerülje a peremet. Mikor a hátsó kint van a levegõben, de mielõtt még leérne a földre, gyorsan rántsuk utána az elsõ kereket is. Puhán kell landolni úgy, hogy a hátsó érjen le elõbb. Ugyanennek a mozdulatsornak a variációi a 180 fokos, és a 360 fokos leugrás is. A sidehoppal való leugrás sem nehéz. Csak úgy, mint elõbb, teljesen ki kell állni a szélre. Ha megvan, egy kis rámozdulással (a letörés felé) húzzuk föl és oldalra a bringát, majd landoljunk finoman. Nem kell mást tenni, mint egy sima "leesést" produkálni. Ezzel a módszerrel még át is lehet ugrani bizonyos távolságot oldalra. Bár ez több gyakorlást kíván, mint egy mezei sidehopp. Sokkal erõteljesebb testmozdulat kíséretében kell végezni, és még a beletekerés is szóba jön. (bár vannak, akik e nélkül is megcsinálják). Szavakban elég nehéz elmondani, úgyhogy inkább lássuk a videót a továbbiakban.

Bunnyhop hátsó kerékre (japslap)		2006.04.20. 10:17
Ez a gyakorlat egy bunnyhop és egy lurch kombinációja. Mindkettõbõl használ elemeket, és nagyon hasznos az egyes akadályokra való feljutásban. Nagy elõnye a bunnyhoppal szemben, hogy kevesebb hely is elég a megérkezéshez. A lendület miatt pedig magasabbra ugorhatunk segítségével, mint a sima pedálból ugrással. Állásból és menetbõl egyaránt végrehajtható. Talán kicsivel könnyebb, ha lassú menetbõl csináljuk. A test mozgása szintén hasonlítani fog a bunnyhoppra, ugyanazt a súlyáthelyezést és felhúzást kell végrehajtani, hogy a bringa a levegõbe emelkedjen, de a lendület egy pedálcsapásból származik a sebesség helyett. A kezdésnél a "rosszabbik" láb legyen elõl. Mivel kell egy fél beletekerés, az ugrásnál pont a jobbik láb lesz jó pozícióban. Guruljunk tehát az akadály felé lassan, és egy gyors mozdulattal tekerjünk egy felet (így a jobbik lábunkkal elõl egyensúlyozhatunk, ha fent vagyunk). A pedálmozdulattal egy idõben húzzuk fel és elõre a bicót (mint a bunnyhoppnál). Az célunk, hogy olyan magasra rántsuk fel a hátsó kereket, hogy egybõl rá érkezhessünk, vagy ha nem jön össze, akkor legalább a rockringen landolhassunk. Bizony, sokat kell kísérletezni, mire menni fog, de hamar rájöhetünk, hogy így magasabbra lehet ugrani, mint simán egyhelybõl. Igaz a bunnyhoppal meg ennél lehet nagyobbat emelkedni, de mi van akkor, ha nincs ott 3 méternyi hely a megérkezésre? Itt jön jól a "japslap". Ennek a gyakorlatnak sok variációja létezik, van, aki egész fordulatot teker, és igazán nagy lendületet vesz. Így még nagyobb magasság is elérhetõ.

Az ugrás		2006.04.20. 10:17
Alapszíntû gyakorlat, és nagyon sok helyen használható. Leginkább olyan helyen alkalmazható eredményesen, ahol minimális felületeken kell elõre haladni, pl. sziklákon, sárban, vízmosásban, hegyoldalon és olyan ember alkotta tárgyakon, amilyen a lépcsõ is. Az egy helyben ugrálás az egyensúly megtartására is jó laza talajon. Ehhez a kormány felhúzása karral és a bringa felemelése testtel mozdulatok kombinációja szükséges. Próbáljunk felugrani, és magunkkal vinni a bicajt is a magasba. Az egy helyben végzett ugrások végrehajtásánál csak apró mocorgásra van szükség, az elõre ugráshoz viszont jóval erõteljesebb mozdulatok kellenek. Ez az egyik legtöbb energiát igénylõ trükk, de elengedhetetlen a megismerése. A súlypontot, amennyire csak lehet, teljesen le kell vinni, aztán pedig elõretolni. Ugyanekkor fel kell húzni a kormányt (és vele együtt a bringát is), és kitolni elõre. Nyerhetünk jó pár centit azzal, ha az elõre rántás közben egy csuklómozdulattal is rásegítünk. Ha még elõbbre akarunk jutni és ráadásul energia spórolásával, akkor tekerjünk bele mindig egy kicsit az elõre rántást megelõzõen, ami ad egy kezdõ lendületet.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk